Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

MTA 200 ünnepi programsorozat

Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938, hasonmás kiadás;                                                                                      Serlegbeszédek 1864–1938–1944 

A Nemzeti Casino, amelyet 1827-ben alapított gróf Széchenyi István, a 19. század és a 20.
század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központja volt Budapesten.
Gróf Széchenyi István az 1833. április 27-i végrendeletében a Casinóra egy aranyserleget
hagyott, majd 1841-ben kiegészítette intézkedését azzal, hogy a minden évben tartsanak egy
részvényesi ebédet a Casinóban, ahol az ő emlékére emelik magasba ezt a serleget.
1864. február 1-én tartották meg az első emlékbeszédet, ettől kezdve minden évben
megtartották a Széchenyi-lakomát, amennyiben a háborús vagy gazdasági helyzet ezt nem
engedte, akkor csak a serlegbeszédet. 1864 és 1944 között a tagokból kikerülő szónokok
összesen hetvenkilenc emlékbeszédet tartottak gróf Széchenyi István tiszteletére, kezükben
a serleggel.

Báró Lipthay Béla 1883-ban egy díszes, művészi becsű albumot ajándékozott a Casinónak,
hogy ebben gyűjtsék össze a lakomákon elhangzott serlegbeszédeket, a corvinák mintájára
kalligrafikus írással. Ez volt a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve, vagyis a Díszalbum, ami a
második világháborúban eltűnt, majd viszontagságos úton külföldről került vissza
Magyarországra. 

A Nemzeti Casino Díszalbuma jelenleg Vígh Róbert magángyűjtő tulajdonában van, és a
mintegy 15.000 darabból álló Széchenyi Collection nevű gyűjtemény részét képezi. Ez az
anyag gróf Széchenyi István családjához, illetve életművéhez kapcsolódó dokumentumokat
és tárgyakat foglal magában.
Az album impozáns kinézetű, ízlésesen díszített, egyedi kötet. Kötése teljes bőr, gazdag
aranyozással, metszése mintás, aranyozott. A két láncos kapocs és a 4 sarokvédő ezüstből
készült. Ennek az albumnak a hasonmás kiadása készült most el az MTA KIK munkatársa,
Gyuricza Andrea szerkesztésében és tanulmányával.

Az elkészült kötet tartalmilag az eredeti album teljes mása, metszése aranyozott, és
kiegészítésre került egy rövid tanulmánykötettel, melyben összefoglalás található a
Nemzeti Casinóról, a Serlegbeszédek történetéről és az eredeti díszalbumról. A kötetet
kíséri Sulyok Tamás (Magyarország köztársasági elnöke), Freund Tamás (a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke) és Széchenyi Krisztián (Széchenyi István leszármazottja)
egy-egy ajánló gondolata.
A hasonmás kötetet Monok István, az MTA KIK főigazgatója mutatja be, az eredeti
díszalbumot Vígh Róbert, magángyűjtő.


Gyuricza Andrea: https://real-eod.mtak.hu/19562/
A Nemzeti Casino anyagait digitálisan is feldolgoztuk, az elkészült 1486 oldalas katalóguson
keresztül mindenki szabadon megismerheti a gyűjtemény darabjait: https://real-
ms.mtak.hu/26118/1/NC_2022.pdf 

A Nemzeti Casino rövid története:
Az 1825–27-es országgyűlés fordulópontot jelentett a modern polgári Magyarország
kialakulásában. Ekkor lépett előtérbe gróf Széchenyi István, aki birtokainak egyévi
jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Emellett több
kezdeményezéssel a társadalmi élet fellendítésére törekedett, például lóversenyek és
klubélet szervezésével. Az egyik legfontosabb ilyen kezdeményezés a Nemzeti Casino
létrehozása volt, amely 1830-ig Pesti Casino néven működött.
Széchenyi célja az volt, hogy a Nemzeti Casino egy olyan központi hely legyen, ahol
„eszmesúrlódás” által fejlődik a nemzet. Az 1827. június 10-én megalakult társaságot, amely
eleinte a Vogel-házban (ma Dorottya utca 5.) tartotta üléseit, részvénytársasági alapon
szervezték meg. Az egyesület 1827. augusztus 20-án alakult meg hivatalosan, és rövid idő
alatt jelentős társadalmi tényezővé vált, több mint 500 taggal és 56 000 forintos tőkével.
A Casino alapítói szigorú szabályokat határoztak meg a tagságra és viselkedésre
vonatkozóan. A tagok között nem tettek társadalmi különbséget, amennyiben a jelölt „jobb
nevelésű férfi” volt. A helyiségek között külön társalgó, játéktermek, vendéglő és
bortárolásra alkalmas pince is helyet kapott, utóbbi a magyar borok kereskedelmének
ösztönzésére szolgált.
A Casino politikamentes működést tűzött ki célul, ennek ellenére a kormányzat nem nézte jó
szemmel, így az intézmény rendőri megfigyelés alatt állt.

A Nemzeti Casino a 20. század közepéig működött, ám a második világháború alatt súlyos
károkat szenvedett, majd 1945-ben a belügyminiszter rendeletével feloszlatták. Vagyona,
beleértve a könyvtár több tízezer kötetét, a Magyar Tudományos Akadémiára szállt. A
könyvtár állományának nagy része megmaradt, és az MTA Könyvtárában található, ahol
2014-ben kezdték meg a gyűjtemény feldolgozását.
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ általános információ:
A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki
József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi
könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének
alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos
szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség
őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő
informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és
szolgáltatásait.

A Könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja,
hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc
vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója,
valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő
nemzeti bibliográfiai adatbázist.
https://konyvtar.mta.hu/

Rákellenes Világnap* – Február 4.

Minden diagnózisban benne feszül a közeli vég lehetősége. Nem az eleve elrendeltetett, amely születésünk pillanatától közelít, hanem a korai, a még el nem végzett élet kényszerű befejezése. Amikor a sors váratlanul azt a feladatot rója rád, gondold végig, mit hagytál magad mögött, és mi áll még előtted. Ha tanultál filozófiát, ha nem – ekkor feltörnek az élet alapkérdései: ki vagyok én, mit tettem eddig, miért kapom ezt a betegséget, miért pont én lettem beteg, miért ilyen kegyetlen éppen velem az élet, van-e jövőm, ha igen, tudok-e élni a lehetőséggel?
Ezek végiggondolását egy krónikus betegség kezdetén nem lehet megúszni. Sokan ekkor kerülnek szembe először önmagukkal, a saját érzéseikkel. A XXI. század egyre inkább digitalizálódó, okos kütyüs világa egyszerű kérdéseket tesz fel, instant megoldásokat kínál, gyors döntések elé állít. Venni vagy nem venni? Tetszik vagy nem? Ennyiért vagy annyiért? Nagyobbat vagy óriásit? Itt vagy ott? 
De azt nem kérdezi meg: szeretni vagy eltaszítani, mondani vagy hallgatni, ölelni vagy ellökni? Most vagy később, esetleg soha? Azt sem kérdi, ha most elhalasztod, örökre elszalasztod, vagy lesz még időd bepótolni? Az a fránya idő! Amiből nem tudod, mennyid van. Az idő nem félretehető, nem lehet vele spórolni öreg napjaidra, ezért jól kell vele sáfárkodni nap mint nap.
Amikor beteg vagy, már nincs múlt, ami fájhat, és nincs jövő, akkor elmúlik a félelmek és vágyak múlt és jövő időbeni ragozása. A most lesz az első, a legfontosabb. Többé nem köt gúzsba az idő, csak a jelenben élhetsz. Ha megszabadulsz a múlt árnyaitól és a jövőbe vetített félelmeidtől, akkor hirtelen szabaddá válsz. A múlt persze nyomot hagy benned: agyad, személyiséged, szokásaid lenyomatként őrzik a veled történteket. De akkor neked már nincs dolgod a nem létező eseményekkel, csak a jelenben is benned élő hatásukkal.
A múlt nem írható át, de a jelen igen. Bármikor dönthetsz úgy, hogy mostantól más leszel. Erre tanítanak például a regényeimben szereplő bátor nők történetei. Ha te is szeretnél bátran – nem félve a jelentől – élni, és izgatottan várni a jövőt, magadat kell kifaggatni: jól éltem eddig? Azokkal élek, akikkel jó lennem? Azt teszem, amire születtem, amit szeretek csinálni, amiben kiteljesedem? Okoz örömöt magamnak az életem? Magammal is teszek annyi jót, mint másokkal? Zárójelbe teszem magamat, mert mások előbbre valók? Mert ők fontosabbak nekem? De miért nem én vagyok magamnál az első? Fontos vagyok magamnak? Ki szeressen engem, ha nem én magamat? Egyáltalán: éltem én eddig? Vagy csak egy érzelmi, szellemi posványban fizikailag is siváran vegetáltam, mert elhitettem magammal, hogy az AZ élet?
Ha eddig eljutsz, már inkább nyerésre állsz, mert innen már csak dönteni kell: meg akarok gyógyulni, ezért változtatok, vagy hagyom magamat sodorni az események által, teszem, amit mondanak, közben elvagyogatok, ahogy eddig is, és így minden marad a régiben. Ez a szakasz az utad legnehezebb része, ekkor szembesülsz önmagaddal. Annyira közel kell menned a lelked tükréhez, mint amikor alig húszként, az élesen beáramló napfényben az orrodat a valóságos, foncsorozott felülethez érintve felfedezted szemed sarkában az első, szabad szemmel szinte láthatatlan szarkalábat.
Ha ennél a lelki útelágazásnál döntesz, melyik útra térsz, menetelj előre, mint a katona, aki küldetést teljesít, ne nézz vissza, és ne gondolj a másik út lehetőségeinek elvesztésére! Biztos, hogy viharba kerülsz, és olyan kiszámíthatatlan események is történnek majd, ami megrengeti a magadba és a gyógyulásba vetett hitedet, de addigra már csak olyanokkal veszed körül magadat, akik mindig előbbre, mindig magasabbra segítenek téged utadon, így bárhogyan is ér véget a történeted, te is győztes leszel, magad és szeretteid számára első az elsők között!
Mondjuk, mondogatjuk, ismételjük, szajkózzuk, hogy elhidd, a rákbetegség nem egyenlő a halállal. Kemény küzdelmet igényel sok fájdalommal, szenvedéssel, bánattal, de egyben módot is ad az újrakezdésre. Önmagad újratanulására.
*Rákellenes Világnap: minden év február 4-én emlékezünk a 2000-ben, Párizsban megrendezett Rákellenes Világkongresszuson aláírt történelmi dokumentumra, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen, egyben ezt a napot RÁKELLENES VILÁGNAP-pá nyilvánította, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje "a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen".

Valahol Európában

200. előadás a Magyar Színház színpadán
Egy történet a reményről, amely generációkat köt össze

Különleges mérföldkőhöz érkezett a Magyar Színház egyik legmeghatározóbb előadása: a Valahol Európában a 200. előadását ünnepelte. Ez a jubileum annak is bizonyítéka, hogy léteznek történetek, amelyek újra és újra megszólítják a közönséget, kortól és generációtól függetlenül.

A Valahol Európában több mint egy zenés színházi produkció. Olyan emberi történet, amely a reményről, az összetartásról és az újrakezdés lehetőségéről mesél, és amelynek üzenete ma is ugyanolyan érvényes, mint megszületésekor.

A közönség az ünnepi estén ismét álló tapssal köszöntötte az előadást. Nagy Viktor rendező, a Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy a Valahol Európában egy új történetet teremtett a színház életében.
„Ez a színház 2016-ban még nem tudta pontosan, mit is akar. Nagyon jó érzékkel tűzték műsorra a Valahol Európában musicalt. Akkor még nem tudták, mit indítanak el. Azt indították el, ami most van: a családi- és ifjúsági színházat. Ezzel el is mondtam a darab valódi vonzerejét. Mi történt akkor? Összejött egy gyerekcsapat, egy tehetséges, válogatott társaság, amely jövőképet adott a színháznak. Tehát nemcsak egy darabot ünneplünk, hanem egy színházi imázs születését is.”

Nagy Viktor ezt követően így folytatta:
„Amikor Dés László először látta a gyerekeket, azt mondta nekem: úgy játszanak, mint az angolok, profik. És igen, ez így van, hiszen képzést kapnak: színészmesterséget, énekképzést, mozgásművészetet, és ebben a színház munkatársai igen nagy szerepet játszanak. Tovább vitték ezt a tradíciót.”

Az igazgató kiemelte:
A Valahol Európában történeten nemzedékek nőttek fel, és mi folytatni fogjuk, hogy az utánunk következő generációk is láthassák és megismerhessék. Mert egy színházban nemcsak a ma és a holnap fontos, hanem a tradíciók is, hogy honnan jöttünk, mivé váltunk, és merre tartunk.”

Dés László köszöntőjében elmondta, hogy a 200. előadás csodálatos ünnep a színház és a darab életében egyaránt. Megköszönte alkotótársainak – Böhm Györgynek, Korcsmáros Györgynek és Horváth Péternek –, hogy annak idején eszükbe jutott ebből a különleges történetből színházi darabot készíteni. Köszönetet mondott Nemes Istvánnak a felejthetetlen dalszövegekért, valamint Nagy Viktornak is, amiért olyan rendezésben vitte színre az előadást, amely máig él, és eljuthatott a 200. előadásig. A zeneszerző arról is beszélt, milyen komoly feladat ezt a musicalt hosszú éveken át életben tartani, hiszen újra és újra meg kell találni azokat a fiatalokat, akik időközben felnőnek.

„Van egy sajnálatos aktualitása is a darabnak. Amikor az Operettszínházban először bemutatták 1995-ben, éppen a déli szomszédunkban volt háború. Most ismét, a határaink mellett, újra itt van a szomszédban. Sajnos mindig van aktualitása, pedig azt kívánnám, hogy ne legyen. Reméljük, egyszer majd háborúk nélkül is élni fog, és akkor is működni fog” – mondta Dés László a közönségnek.

Köszöntője végén a társulathoz is szólt: „Őrizzétek meg ezt a színvonalat, vegyük komolyan a fiatalokat, mert megérdemlik. Ha komolyan vesszük őket, az mindig megtérül.”

2026 elején két új Hosszú is csatlakozik az előadáshoz, tovább erősítve a produkció megújuló erejét. A jubileumi előadáson Szászák Zsolt lépett színpadra, aki számára a darab különösen személyes jelentőséggel bír:
„Tizennégy évesen Ficsúr szerepét játszottam a Soproni Petőfi Színházban, és akkor döbbentem rá először, hogy bennem is ott van egy Hosszú. Egy nagyon érzékeny fiú, aki nem mindig mutathatja ki, amit érez. Most, évekkel később különösen izgalmas visszatérni ehhez a történethez, és megmutatni ezt az érzékenységet a kényszerű keménységgel együtt.”

Február 22-én, új beállóként Sándor Pétert köszönthetjük Hosszú szerepében a Magyar Színház színpadán.

Köszönjük ezt a 200. csodás estét!

Az elmúlt évtizedben számtalan ifjú tehetség lépett színpadra az előadásban, és sokan voltak olyanok is, akik az évek során egyre újabb és újabb karakterek bőrében próbálhatták ki magukat. A felnőtt szerepekben szintén kiváló művészek sora formálta tovább a történetet.

Hosszú szerepében Pavletits Béla után láthattuk Pásztor Ádámot, Gréczy Balázst, Ember Márkot és Fülöp Kristófot. Ezekben a napokban Szaszák Zsolt debütál a szerepben, a következő hónapban pedig Sándor Pétert köszönthetjük Hosszúként.

Suhancként Mahó Andrea örökségét később Cseke Lilla Csenge, Réthy Zsazsa, Kusnyér Anna, Molnár Janka és Jenes Kitti vitte tovább.

Ficsúrként Ágoston Péter, Telekes Péter, Szurcsík Ádám és Murvai Márton szórakoztatta a közönséget, Simon Péter szerepében pedig Reviczky Gábor, Szatmári György, Harsányi Attila és Rancsó Dezső volt látható.

Köszönjük az elmúlt 200 előadás minden pillanatát – és újult erővel vágunk neki a következő kétszáznak.



Valahol Európában musical

A történet gyökerei az 1947-ben készült, és 1948. január 1-jén bemutatott, Radványi Géza rendezte legendás magyar filmig nyúlnak vissza. A cselekmény a második világháború utáni Európában játszódik, ahol árva gyerekek egy csoportja próbál túlélni, közösséget teremteni és emberhez méltó életet találni a romok között. A film – és az abból készült zenés színpadi adaptáció – nem a pusztításra, hanem az emberi lélek ellenálló erejére irányítja a figyelmet.

A musicalváltozat a magyar zenés színház egyik ikonikus darabjává vált, amelynek hatása messze túlmutat a műfaji kereteken. Gyermeki nézőpontból beszél a világ legnagyobb kérdéseiről: bizalomról, felelősségről, összetartozásról és arról, hogy a legnehezebb időkben is lehet az emberséget választani. A zene – Dés László jól ismert dallamai – és a történet egymást erősítve teremtenek olyan színházi pillanatokat, amelyek egyszerre megrendítők, felemelők és mélyen emberiek. Nem véletlen, hogy az előadás sok család számára közös, visszatérő színházi élménnyé vált.

Nagy Viktor rendezésében a történet estéről estére úgy születik újjá, hogy megőrzi eredeti erejét és érzelmi hitelességét. A produkció különlegessége abban rejlik, hogy generációkat képes megszólítani, miközben nem enged sem a történet súlyából, sem a művészi minőségből.

A 200. előadás jubileuma annak ünnepe, hogy a közönség immár hosszú ideje újra és újra visszatér ehhez a történethez. A teltházas esték, a hosszan tartó taps és a megható visszajelzések mind azt igazolják: a Valahol Európában nemcsak egy sikeres előadás, hanem közös élmény, közös emlékezet és közös remény.

A kegyelem

színes, olasz film

Velencei Filmfesztiválon hét díjat nyert, köztük a legjobb színész díját (Toni Servillo)

Paolo Sorrentino A kegyelemcímű filmjében ismét a legkedveltebb színészével dolgozottegyütt. Toni Servillo ezúttal Olaszország képzeletbeli elnökét kelti életre, aki jogászként rendíthetetlenül hisz a gránitszilárdságú törvényekben. Egész mandátuma alatt végig az elveit követte, utolsó elnöki döntései viszont akár az egész pályafutását átértékelhetik. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis két kegyelmi kérvény és egy nagyon megosztó törvényjavaslat kerül az asztalára. Ahogy az olasz filmművészet legjelentősebb kortárs rendezőjétől, A nagy szépséget, az Ifjúságot, a Silvio és a többieket és Az ifjú Pápát is jegyző Paolo Sorrentinótól megszokhattuk, A kegyelem érzelmekkel és humorral teli, vizuálisan lenyűgöző, egyszerre szórakoztató és filozofikus mozi. A filmben nyújtott alakításáért Toni Servillo elnyerte a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál legjobb színészének járó díjat, de A kegyelem nem csak miatta vésődik sokáig az emlékezetünkbe.

Előzetes

Rendezte, írta: Paolo Sorrentino

Fényképezte:Daria D'Antonio

Producer:Annamaria Morelli, Andrea Scrosati, Paolo Sorrentino

Vágó: Cristiano Travaglioli

Szereplők:Toni Servillo, Anna Ferzetti, Orlando Cinque, Massimo Venturiello

Eredeti cím: La grazia, nemzetközi cím: La Grazia

Gyártó: The Apartment, Numero 10

Hossz: 131 perc, országos bemutató:2026. március 5.

Magyarországon forgalmazza a Mozinet

A Mozinet hivatalos felületei: Facebook:https://www.facebook.com/mozinet; Instagram:https://www.instagram.com/mozinetfilmek; TikTok:https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok; YouTube:https://www.youtube.com/@mozinet; Weboldal:https://mozinet.hu

 

VIAGGIO ITALIANO

Olasz utazás

A Nemzeti Énekkar Pászti bérletének második koncertje
csupa izgalmas felfedezést ígér. A hangverseny programján Somos Csaba vezényletével,
Bizják Dóra zongorakíséretével megszólalnak művek 20. századi olasz szerzőktől – ilyen
Bruno Bettinelli és Pietro Clausetti –, máskor a komponista amerikai, angol vagy holland
kortársunk, mint Morten Lauridsen, Jonathan Dove vagy Willem Jeths, de művének nyelve
vagy témája kapcsolódik a napfényes Itáliához. Sőt, a hangverseny végén még egy magyar
mű, Beischer-Matyó Tamás közelmúltban keletkezett alkotása is szélesíti az est szellemi
horizontját!

Itália nemcsak a turisták örök sóvárgásának tárgya: a muzsikusok is minden korban szívesen
látogattak az olasz csizma városaiba, akkor is, ha tanulni vágytak, mint a fiatal Schütz vagy
Händel, és akkor is, ha ihletre szomjaztak, mint Brahms vagy Csajkovszkij. Nem meglepő
tehát, hogy a Nemzeti Énekkar Pászti bérletének második estje tematikus koncert, amely
címével – Viaggio Italiano – olasz földre hív.

A műsor változatos: egyik-másik szerző maga is
a mediterrán tájak szülötte, máskor olyan műveket hallunk, amelyeknek alkotója nem,
nyelvük azonban olasz, megint máskor a darab témája csábít a napfényes délvidékre.
Ráadásul a hangverseny sok izgalmas újdonsággal is szolgál, hiszen Somos Csaba
vezényletével és Bizják Dóra zongorakíséretével olyan kevéssé ismert zeneszerzők műveit
fedezhetjük fel, mint az olasz Bruno Bettinelli (1910–2004) és Pietro Clausetti (1904–1963),
az amerikai Morten Lauridsen (1943–), az angol Jonathan Dove (1959–), vagy a holland
Willem Jeths (1959), sőt a programkínálatot még egy kortárs magyar mű, Beischer-Matyó
Tamás (1972) kompozíciója is színesíti.

Bruno BETTINELLI: Già mi trovai di Maggio
Pietro CLAUSETTI: Ombra dei boschi d’Aser
Morten LAURIDSEN: Ov’e lass’, il bel viso?
Morten LAURIDSEN: Quando son’ più lontan
Jonathan DOVE: The Passing of the Year
***
Willem JETHS: Viaggio italiano (Itáliai utazás) – magyarországi bemutató
BEISCHER-MATYÓ Tamás: Zsoltársorok
Bizják Dóra zongora
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Somos Csaba

2026. január 29. csütörtök 19.30, Pesti Vigadó

Várom válaszát, pá!

Mit írtak egymásnak, igazgatóiknak, rajongóiknak ismert és szeretett, vagy éppen elfeledett csillagaink?

A Víg Szalon legújabb bemutatójában Bajor Gizi, Bulla Elma, Gobbi Hilda, Fedák Sári, Honthy Hanna, Jászai Mari, Karády Katalin, Márkus Emília, Paulay Erzsi és Varsányi Irén személyes sorai szólalnak meg a Vígszínház színésznőinek – Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Szász Júlia és László Rebeka e.h. – tolmácsolásában. 

  

Levelek, amelyekben benne van minden: kiszolgáltatottság és félelem, rajongás és féltékenység, magány és hiúság, öröm és kétségbeesés. Naplószerű vallomások, dühös kifakadások, játékos üzenetek, fájdalmas kérések és szívszorító búcsúk. Egy közös van bennük: a kulisszák mögött születtek, az öltözőben, otthon, utazások alatt... Csupa olyan helyen, ahol már nincsenek reflektorok, ahol szerzőjüket nem figyelik árgus szemek… Az írások sok humorral és olykor fájdalommal mutatják be, mennyi küszködés, bizonytalanság és öröm kísérő a színésznőket pályájuk során.

„Egyfelől szerettünk volna a színházról és a női sorsokról mesélni, másfelől a levél, mint műfaj is érdekelt minket. Az elmúlt években annyi hihetetlenül izgalmas, elgondolkodtató vagy felkavaró levéllel találkoztunk, amelyeket színésznők írtak, hogy azt éreztük érdemes lenne összeállítani belőlük egy estet. Az előadás dramaturgja, Kovács Krisztina rengeteg levelet felkutatott, és hozzám már az ő szűrőjén keresztül jutottak el ezek az írások. Először nem is konkrét korszakban gondolkodtunk, inkább témákban, de később úgy éreztük, segít minket is és a nézőt is, ha most egy szűkebb időszakra fókuszálunk, így végül az 1920-as évektől indul a válogatás, és a 70-es évekből is tettünk be levelet. A szerkesztés során sokféle dramaturgiai megoldás felmerült, de végül úgy éreztük, az idő a legjobb szervezőerő, így időrendben hallhatjuk a leveleket. Párhuzamosan látunk sorsokat kibontakozni, és a valós kontrasztok adják az előadás drámai erejét, hiszen miközben az egyik színésznő pályája felfelé ível, a másiké éppen megtörik.” – emeli ki az est rendezője Bölkény Balázs. A felolvasószínházi előadás a 2026. január 23-i bemutató után, február 7-én és március 4-én is látható lesz.

A Víg Szalon nagysikerű sorozatai is folytatódnak. A Szalon Impro január 24-i alkalmán az Igazából komédia című előadás témájához kapcsolódóan Horváth Szabolcs, Márkus Luca és Zoltán Áron improvizálnak, Sipka Bence pszichológus pedig szakértőként szól hozzá a felvetett témákhoz, és elemzi a szituációkat. Az est moderátora Novák Péter lesz. Január 30-án Radnay Csilla és Szép András előadásában újra látható a Sommerreise című dalciklus. A musicalek világát idéző történetet – amelyben egy nőt faképnél hagynak, és most visszaemlékezik arra, hogy mi történt vele – Jókai Ági rendező szürreális Barbie-szerű világba helyezte. A Versmegzenésítés Challenge február 13-i alkalmán Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar egyik frontembere és Szántó Balázs színművész lesz Zoltán Áron vendége, akik Arany János „Ha álom ez élet...” kezdetű töredékét fogják megzenésíteni.

A Várom válaszát, pá! című felolvasószínházi előadás, Bölkény Balázs rendezésében 2026. január 23-tól látható a Víg Szalonban.

Jegyek: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/varom-valaszat-pa 

Anya szeme fénye

 
 
 
 

Január végén francia dramedy érkezik a mozikba egy autista kis srác anyjával a fókuszban. 


Az Anya szeme fénye január utolsó premiernapjától lesz látható a Pannónia Entertainment gondozásában a művészmozikban.

Nem igazán láthatta még a világ eme másfél órás, vígjátéki elemekkel felvértezett búskomor drámát, ugyanis a 2024-es fesztiválszezonját követően csak hazájában, tavaly augusztusig pedig anyanyelvi területein volt hivatalosan bemutatva. Hazánkban január 29-étől lesz műsoron országszerte a kiválasztott artmozikban. Az alkotás sztorija ugyanakkor egyáltalán nem művészieskedő, hanem egy fontos társadalmi aspektusra mutat rá univerzálisan könnyed jelenetekkel – mélységük mellett.

Andrea egy hatéves autista kisfiú. Szülei friss válása után anyjával, Pauline-nal marad, akivel a nő testvéréhez, Valentinhoz kénytelenek beköltözni, s annak nappalijában élni. A 40 küszöbén Pauline nyilván jobb életről és körülményekről álmodozott, amikor férjhez ment, de jelenleg ez a kényelmetlen szituáció maradt neki. Fia megszállottan szereti az állatokat, ráadásul autizmusa mellett színtiszta hiperaktív energiabomba. Azonban teljesen kiszámíthatatlan, útmutató pedig nincs arról, hogy Andrea mikor épp mire és hogy reagál, mit miképp él meg. Igazi kihívás kiismerni, hogy mikor vált örömteli elégedettségből erőszakosan telhetetlenné, vagy épp melyik hanghatás nyugtatja meg, vagy borítja ki. A ránehezedő terhek miatt az anyja töréspont szélére kerül: küzd, hogy szeme fénye megmaradhasson a hagyományos iskolarendszerben (pénzszűkében nincs más opció); helyt kell álljon sokszor tervezhetetlen beosztású pincérnői állásában, meg kell birkóznia szorult családi helyzetével és komplikált lakhatásával, amik mellett nem zárhatja ki életéből az Andreát ugyanúgy szerető exférjét, Fabricie-t, miközben igyekszik önmaga nőiességét sem teljesen eltemetni.

A filmet rendezte és harmadmagával társírta John Wax, akinek ez a második mozis projektje direktorként, ám a debütáló darabja a világjárvány idején elkerülte Magyarországot. Korábban többek között díszletterezőként tevékenykedett. Talán nem meglepő módon a kisfiút játszó Eden Lopes-nek ez az első mozifilmje, ami csak egyetlen TV-s produkciót követett karrierjében. Az anyját alakító Audrey Lamy már ismerősebb lehet az elmúlt 20 év francia filmjeinek rajongói számára, már nagyjából 20 alkalommal is látható volt itthon, s olyan franchise-ok frissebb epizódjaiból emlékezhetünk rá, mint a Kis Nicolas, az Asterix és Obelix, vagy épp a Léa Seydoux és Vincent Cassel nevével fémjelzett Szépség és a szörnyeteg. Az apa bőrébe bújó Nicholas Chupinról is hasonló paraméterek mondhatóak el, igaz, bejáratott filmszériák nélkül. Nagypapaként feltűnik Stéphan Wojtowicz is, a veterán színész az a tipikus figura, akit biztos láttunk már valahol (pl.: A Bélier család), de elhelyezni nem tudnánk kapásból. Főbb szereplő még Benjamin Tranié (mint a testvér) és Naidra Ayadi.

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt január végétől az Anya szeme fénye vetítésein!

Csendes barát

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó legújabb alkotása a Csendes barát. A magyar-német-francia koprodukció a 82. Velencei Filmfesztiválon debütált és azóta számos díjat nyert. A film budapesti díszbemutatójára hazánkba érkezik a film egyik főszereplője, Tony Leung Chiu-Wai. A többek között Wong Kar-Wai filmekből ismert hongkongi világsztárnak ez az első európai filmje. A film 2026. január 29-én a Mozinet forgalmazásában érkezik a hazai mozikba.

Csendes barát

Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.

Alpha

A kortárs francia filmművészet egyik meghatározó alakja, Julia Ducournau néhány évvel ezelőtt Arany Pálmát-nyert Titán című filmjével. A minden esetben a végletekig elmenő rendező legújabb alkotása, az Alpha ugyancsak a cannes-i versenyprogramban debütált, és ezúttal is egészen biztos, hogy megosztja majd a közönségét.

Alpha, a problémás 13 éves lány egyedülálló édesanyjával él. Amikor egyik nap saját kamaszkori érzéseivel küzdő Alpha tetoválással a karján megy haza az iskolából, az egész világuk összeomlik, felszínre hozva a köztük lévő legmélyebb ellentéteket, félelmeket és családi emlékeket.

ALPHA

Az európai mozi két nagyágyúja, Golshifteh Farahani (Paterson, Elly története) és a szerep kedvéért bámulatos fizikai átváltozáson keresztül menő Tahar Rahim (A próféta, Napóleon) mellett az Alpha címszerepét egy Franciaországban élő fiatal magyar származású színésznő, Mélissa Boros alakítja.

Az Alpha február 12-től látható országosan a mozikban feliratos változatban, forgalmazója a Mozinet. 

Duma Akadémia

Ismeretterjesztés új köntösben: bemutatkozik a Duma Akadémia

A Dumaszínház neve évek óta egyet jelent a minőségi szórakoztatással, most azonban egy új
irány is megjelenik az intézmény életében: elindult a Duma Akadémia, amely a szórakozást és a
tudást ötvözve hoz közelebb fontos témákat a közönséghez – vagyis célja az ismeretterjesztés
könnyedebb formában. Olyan előadásokat kínál, amelyek nem feltétlenül stand-up estek,
mégis megőrzik a műfaj közvetlenségét és azt az élményszerű megközelítést, ami miatt annyian
kedvelik a Dumaszínház világát. A repertoár már most sokszínű, és folyamatosan bővülni fog.

Litkai Gergely: Változás – októbertől látható a Mixát Dumaklubban
A környezet iránt elkötelezettek és a jövő iránt érdeklődők számára igazi kuriózum Litkai
Gergely új estje, a Változás, amely a WWF-fel együttműködésben született.
Humorral és lenyűgöző természetfotókkal mutatja be, hogyan formálódik Magyarország tája és
természeti öröksége. Valós példákon keresztül tárja fel, hogyan pusztulnak – és időnként
hogyan születnek újjá – hazai élőhelyeink. Kutatók, természetfotósok és saját felvételei
segítségével beszél a víz, a talaj, az invazív fajok és a természetvédelem lehetőségeinek
összefüggéseiről. A szakmai hátteret a WWF és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
biztosította, Litkai pedig a tőle megszokott stílussal teszi élménnyé az előadást. Ez az est annak
szól, aki szeretné jobban érteni a körülöttünk zajló változásokat – és a saját szerepét bennük.

Dézsi Réka és Sevcsik M. Anna: Mezítláb az életben – 2026. január 30-tól a Mixát
Dumaklubban
Szintén a Duma Akadémia kínálatának egyik előadása lesz a Mezítláb az életben.
Dézsi Réka és Sevcsik M. Anna szeretettel, mégis könyörtelen pontossággal mutatják meg, hol
engedjük ki a kezünkből az életünk irányítását, hol nem húzunk határt, és hol csapjuk be saját
magunkat anélkül, hogy észrevennénk.
Ez az előadás nem a díszletekről szól, hanem rólunk: arról, hogyan térhetünk vissza ahhoz a
mezítlábas önmagunkhoz, aki mer érezni, mer kimondani, mer elengedni – és mer újra tanulni
élni.

Akinek gyakorlati eszközökre, tisztább megértésre van szüksége, annak szól ez az est.
Nyáry Krisztián és Tóth Edu: Így nevettek ők (irodalmi stand-up est) – már műsoron a
Corvin Dumaszínházban
A szépirodalomkedvelőket várja az Így nevettek ők – egy est, ahol Nyáry Krisztián
történetszövése és Tóth Edu lendülete különleges párost alkot: együtt fejtik fel, milyen poénok,
csínyek és abszurd helyzetek bújtak meg kedvenc íróink és költőink életében. Meglepő sztorik,
friss nézőpontok várják a közönséget. Ez az est bizonyíték arra, hogy a klasszikusok nemcsak
komolyak lehetnek. Egy irodalmi időutazás humorral, könnyedséggel és rengeteg „nem is
gondoltam volna” pillanattal.

Neszmélyi Emil előadásai repertoáron a Corvin Dumaszínházban és a Mixát Dumaklubban
A Duma Akadémia előadásai között az inspiráció is fontos szerepet kap. Neszmélyi Emil estjei
ehhez kínálnak rendkívüli hátteret.
Ha valaki az emberi teljesítőképesség határára kíváncsi, joggal eshet a választása Neszmélyi
Emil előadásaira (Everest – Szélvakság, Déli-sark – Pokoli lecke a halálzónában, Everest –
Ha minden kötél szakad).
Egy olyan ember történeteibe csöppenünk, aki kétszer állt az Everest csúcsán, és gyalog jutott
el a Déli-sarkig az Antarktisz fagyos partvonalától. Élménybeszámolói kihagyhatatlanok:
izgalom, humor, dráma és inspiráció egyetlen színpadi történetfolyamban.

A Duma Akadémia célja, hogy a tudást közel hozza, a világot érthetővé tegye, és közben olyan
élményt nyújtson, amely egyszerre gondolkodtat el és kapcsol ki.
Az előadások a Corvin Dumaszínházban és a Mixát Dumaklubban láthatók.

Jegyek kaphatók a Dumaszínház oldalán: https://dumaszinhaz.hu/blog/ajanlatok/duma-
akademia-eloadasok/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!