"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

Könyvtár és Információs Központja, amely 2026. március 17-én ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját

Ezen a napon, 1826-ban ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy
harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy az a nemzet
művelődésének szolgálatába álljon. Ez a nagylelkű adomány lett az intézmény
gyűjteményének alapja, és egyben annak a szellemi közösségnek a kezdete,
amelynek örökségét ma is érdemes őrizni.

Egy könyvtár kora azonban nem csupán években mérhető. A könyvtár mindig újra
születik: alkalmazkodik a tudomány és a társadalom változásaihoz, miközben
megőrzi és közkinccsé teszi a múlt tudását. A kétszáz éves intézmény így egyszerre
hordozza a történeti emlékezet súlyát és a megújulás lehetőségét.

A közgyűjtemények küldetése ma is ugyanaz, mint alapításuk idején: a tudás
megőrzése és hozzáférhetővé tétele mindenki számára. A könyvtár gyűjteménye, a
klasszikus kéziratoktól a legújabb digitális dokumentumokig, közös szellemi
örökségünk. Mindannyiunk tulajdona és öröme, amely a tudományos kutatást, az
oktatást és a közgondolkodást egyaránt gazdagítja.

A jubileum alkalmat ad arra, hogy felidézzük az alapítók szándékát és mindazok
munkáját, akik az elmúlt két évszázadban gyarapították és formálták a könyvtárat. Az
intézmény múltja nem lezárt történet, hanem a megújulás forrása: annak bizonyítéka,
hogy a tudás közössége időtálló.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ a kétszáz éves
évfordulón tisztelettel köszönti olvasóit és mindazokat, akik számára a könyvtár
nemcsak gyűjtemény, hanem közös szellemi otthon.

Fotók: MTA Könyvtár 

JUBILEUMI KONCERT

40 éves Magyarország egyik legjelentősebb hivatásos kórusa, a Nemzeti Énekkar, amelyet
1986-ban Pászti Miklós alapított, s amelynek művészi munkáját 2016 óta Somos Csaba
irányítja. Karigazgatója vezényletével az énekkar a Pászti bérlet harmadik estjén ünnepi
hangversenyt ad, a programon egy Brahms- és két Mendelssohn-művel.

A Schicksalslied, a Hör mein Bitten himnusz és a Lobgesang alcímmel is ismert II.
szimfónia csupa olyan remekmű, amelyet ritkán hallunk, s amely méltó a felelevenítésre. Az
est közreműködője a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a szólisták, Kriszta Kinga, Horti Lilla
és Brickner Szabolcs a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői.

A 2025/2026-os évadban a Nemzeti Filharmonikusok Pászti bérletének hangversenyei között
két jubileumi koncert is helyet kapott: miután október végén köszöntöttük egykori
karigazgatónkat, a 80 éves Antal Mátyást, márciusban annak érkezik el az ideje, hogy maga a
kórus fújja el az ünnepi torta gyertyáit, szám szerint negyvenet. Pászti Miklós zeneszerző-
karnagy 1986-ban alapította – akkor még Állami Énekkar néven – a kórust, amely később
negyedszázadon át Antal Mátyás irányításával működött, 2016 óta pedig Somos Csaba
karigazgatói vezetésével készül fel önálló estjeire és azokra a koncertekre, amelyeken a
Nemzeti Filharmonikus Zenekarral közös produkciókban lép pódiumra.

Az ünnepi koncert Brahms–Mendelssohn-műsorán ritkán hallható remekművek szólalnak meg, amelyekben a
kórus fontos szerepet játszik. Az est fényét emeli a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
közreműködése, a szólisták Kriszta Kinga, Horti Lilla és Brickner Szabolcs személyében a
hazai énekes társadalom kiemelkedő képviselői.

Johannes BRAHMS: Schicksalslied (A Sors dala), op. 54
Felix MENDELSSOHN: Hör’ mein Bitten, WoO 15
***
Felix MENDELSSOHN: 2. (B-dúr, „Dicsőítő ének” – „Lobgesang”), szimfónia, op. 52
Kriszta Kinga szoprán
Horti Lilla szoprán
Brickner Szabolcs tenor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba

2026. március 10. kedd 19.30, Pesti Vigadó

A budapesti Centrál Színház március 13-án, a hazai ősbemutató 21. évfordulóján tűzi műsorra a kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb művét, A Macskalápon című sorstragédiát Puskás Samu fordításában és rendezésében.

Történet egy nehéz vidék nevelte, nehéz sorsú nőről, a tűzvésztekintetű Hester Swane-ről, a legyőzhetetlennel is harcba szálló női őserő megtestesítőjéről. Modern Médeia-variáció, amelyben az ír szerzőnő élő és holt láplakói, metsző, hideg tejködbe vonják a misztikum és a rögvalóság határát.

A főhőst alakító Martinovics Dorina mellett többek között olyan nagyszerű színészeket láthatunk a színpadon, mint Básti Juli, Csoma Judit, Szabó Kimmel Tamás, Gáspár Sándor, Hermányi Mariann és Fodor Tamás.

Topolánszky Tamás Yvan: TAVASZI SZÉL – az ébredés
Mozifilm készült Magyar Péterről, megérkezett a teaser.

Egy hónappal az országgyűlési választások előtt, a közéleti figyelem csúcspontján érkezik a
mozikba Topolánszky Tamás Yvan TAVASZI SZÉL – az ébredés című független
dokumentumfilmje. A film belülről követi egy formálódó politikai és társadalmi mozgalom
megszületését, melynek arcává Magyar Péter válik. Az alkotók több mint egy éven át
kísérték őt országjárásokon, kampányhelyszíneken és háttérbeszélgetéseken, valamint
jelen voltak azokban a csendes, intim pillanatokban is – számos alkalommal a saját
otthonában –, amelyek eddig rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. Megérkezett az első
előzetes, a film március 12-től látható országszerte a JUNO11 Distribution –
eletedmozija.hu forgalmazásában.

Két évvel ezelőtt a magyar politikai életben nem várt fordulatként tűnt fel egy olyan
szereplő, aki rendkívül rövid idő alatt hatalmas tömegeket tudott megszólítani. Magyar
Péter eddig nem látott módon hatott a magyar társadalomra, különböző rétegeket érve el
határokon innen és túl. Topolánszky Tamás Yvan rendező és Sümeghy Claudia producer saját
kutatásba kezdtek. A film több, mint egy évig készült a nyilvánosságtól távol, így nemcsak
eseményeket rögzít, hanem emberi döntéseket, motivációkat, kételyeket és személyes
megéléseket tesz láthatóvá.

A történet tágabb kontextusát politikai elemzők – Szabó Andrea, Dull Szabolcs, Lakner
Zoltán és Ruff Bálint – segítenek értelmezni, miközben a személyes nézőpont végig
meghatározó marad. A közeli munkatársak – Bódis Kriszta, Radnai Márk, Rost Andrea, Nagy
Ervin – megszólalásai révén a néző egy emberi történetet ismerhet meg. A TAVASZI SZÉL a
megszokott online tartalmakkal ellentétben egy tudatosan felépített mozifilm, amely a
közéleti zajon túl mélyebb megértésre törekszik.

Előzetes

,,A TAVASZI SZÉL abból az alapvetésből indul ki, hogy a politika ma már nem egy távoli,
absztrakt tér, hanem a mindennapjaink része: jelen van a családi beszélgetésekben, a
munkában, a döntéseinkben és abban is, ahogyan a világhoz és egymáshoz viszonyulunk. A
célunk az volt, hogy feldolgozzuk ezt a forgatókönyvszerű story-t, kövessük a váratlan
eseményeket és a dokumentumfilmezés eszközeivel jobban megismerhessük azt az embert,
aki egy ilyen elképesztő fordulatot hozott a közéletben.” – nyilatkozta Topolánszky Tamás
Yvan rendező.

A film teljes mértékben saját forrásból, állami támogatás, adókedvezmény és szponzoráció
nélkül készült, hogy a függetlenség ne csak gyártási körülmény, hanem alkotói pozíció is
maradhasson.

A film a JUNO11 alkotói- és forgalmazói szemléletét tükrözi, melynek keretében
elkötelezetten olyan társadalmi fókuszú, lélekemelő filmeket hoz el a hazai közönségnek,
amelyek párbeszédet indítanak és segítenek közelebb kerülni egymáshoz – többek között a
Dalai Láma – A boldogság tanítása, a Magasságok és mélységek, a Véletlenül írtam egy könyvet című alkotások.

A TAVASZI SZÉL – az ébredés ennek a törekvésnek egy újabb
állomása, egy olyan alkotás, amely nem hangosabban akar beszélni, hanem figyelmesebben
hallgatni – és ezen keresztül kapcsolódni.

A TAVASZI SZÉL – az ébredés című dokumentumfilm rendezője Topolánszky Tamás Yvan,
producerei a CURTIZ-t, a Magasságok és mélységeket és a Véletlenül írtam egy könyvet című
családi filmet is jegyző Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan. A film a Halluci-Nation
és a JUNO11 Pictures koprodukciójában készült. Az alkotás operatőrei Németh Viktor,
Topolánszky Tamás Yvan és Kalmár Bálint, vágója Márton Dániel és Topolánszky Tamás
Yvan, a hangutómunkáért Péterffy Máté felelt.

A film 2026. március 12-én kerül országszerte a mozikba a JUNO11 Distribution – eletedmozija.hu – forgalmazásában.

Pierre Richard rendezése is látható a holnap kezdődő 16. Frankofón Filmnapokon

Isabelle Huppert, Virginie Efira, Pierre Richard, Daniel Auteuil, Louis Garrel, és talán kicsit meglepő módon Jodie Foster, Angelina Jolie és a fenegyerek kanadai rendező, Xavier Dolan is láthatóak lesznek a vásznon, de többek között Francois Ozon legújabb rendezését, a Dardenne fivérek a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv és a legpozitívabb alkotás díjával elismert filmjét és Richard Linklater négy César-díjat nyert Nouvelle Vague című alkotását is elhozza a magyar mozikba a 16. Frankofón Filmnapok. A Francia Intézet szervezésében március 4-14. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben 23 kortárs frankofón alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal, köztük kilenc női rendező munkáját. Elkíséri filmjét Budapestre Nadia Melliti, aki A legkisebb lányban nyújtott alakításáért a tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját. Március 15. és 28. között 17 vidéki városban lesz Frankofón Filmnapok.

Március 4-én 19.30-kor a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban Amélie Bonnin Élvezd a pillanatot!  című filmje nyitja a 16.  Frankofón Filmnapokat. Igazi feel-good movie egy gyerekkori szerelemmel való újra találkozásról.

Március 5-én 18:30-kor a Francia Intézetben és 7-én 19 órakor az Urániában a Sráckor rendezője, Richard Linklater Nouvelle Vague című filmje lesz műsoron, mely a Kifulladásig forgatásának hű története. A film a legjobb rendezés mellett elnyerte a legjobb fényképezésért, a legjobb jelmeztervezésért és a legjobb vágásért járó César-díjat is. Aznap 20 órakor az Urániában és 11-én 18:30 -kor a Francia Intézetben lesz látható premier előtt A világ leggazdagabb asszonya Isabelle Huppert-rel a főszerepben. Marianne lánya nehezen birkózik meg azzal, hogy milliárdos anyja bizalmában férkőzik egy nála sokkal fiatalabb, pénzéhes férfi. A film lazán kapcsolódik a L'Oréal-vagyont birtokló Liliane Bettencourt halála körüli botrányhoz, de felidéződnek a filmben Nicolas Sarkozy 2007-es elnökválasztási kampánya körüli kérdések is.

Március 6-án 18 órakor a Francia Intézetben és 14-én 15 órakor az Urániában lesz látható Pierre Richard rendezésében és főszereplésével az Akik látták a medvét. A kicsit bohókás, abszurd és mélyen emberi vígjátékban Grégoire és Michel a több évtizedes a korkülönbség ellenére is igazi barátok, akiknek van egy közös védencük is: egy szökött cirkuszi medve. Aznap 20 órakor az Urániában és 13-án 20 órakor François Ozon legújabb alkotása, az Albert Camus meghatározó klasszikusa alapján készített Az idegen pereg majd. Mi a nagyobb bűn, a gyilkosság, vagy az, hogy a főhős nem gyászolta meg látványosan az anyja halálát?

Március 7-én 17 órakor az Urániában és 13-án 18 órakor a Francia Intézetben a Dardenne fivérek két Arany Pálmával díjazott a Leányanyák című filmjükben öt fiatal, szinte még kamasz lány egy anyaotthonban keres és kap segítséget a szülés előtti és utáni hónapokban.

Március 8-án 17 órakor a Francia Intézetben és 14-én 20 órakor az Uránia az Öltésekben - Angelina Jolie és Louis Garrel főszereplésével – a párizsi divathét forgatagában az amerikai filmrendező, a dél-szudáni modell és a francia sminkes között a szolidaritás erős kapocs, és rávezeti őket, hogy ideje kezükbe venni a saját sorsuk fonalát. Aznap 19 órakor az Urániában és 14-én 19:30-kor a Francia Intézetben vetítik a Magán-ügy című fordulatos thrillert Jodie Foster, Daniel Auteuil és Virginie Efira főszereplésével. A neves pszichiáternő magánnyomozást indít egyik páciense halálának ügyében, akit szerinte meggyilkoltak.

Március 9-én 18:30-kor a Francia Intézetben a Cannes-i Filmfesztiválon két díjat - Nadia Melliti, a legjobb női alakítás díja és a Queer Palm - nyert alkotás, A legkisebb lány lesz látható. Fatima 17 éves hagyománytisztelő családban nőtt fel. Mikor Párizsba kerül, ahhoz, hogy igazán önmagára találjon, össze kell egyeztetnie a hitét és a vágyait. Fatima Daas felnövésregényének megkapó filmadaptációja óda az elfogadásról. A vetítés után a film témájához kapcsolódó beszélgetés Eléonore Massonnal a Collectif 50/50 tagjával, illetve Zsirka Hellával a Háttér Társaságtól, a március 14-én 16 órakor a Francia Intézetben kezdődő vetítés után pedig közönségtalálkozó lesz Nadia Mellitivel.

Március 10-én 18:30-kor a Francia Intézetben lesz látható az Egy dán építész Párizsban, melyben François Mitterrand a francia forradalom 200. évfordulójára új építészeti jelképet szeretne építtetni. A dán Otto von Spreckelsen nyer, aki a humanizmusnak kíván emléket állítani Lebilincselő alkotás a kreativitás természetéről, amely visszarepít minket az 1980-as évek Párizsába. A filmben a Xavier Dolan ezúttal színészként mutatja meg magát.

 Előzetes

A modern Prométheusz bemutató a Vígszínházban

„Itt ezen a különleges helyen lehetségesnek tűnhet az is,
amit máshol el sem tudnánk képzelni”

Több mint kétszáz évvel Mary Shelley regényének első kiadása után Hegymegi Máté
rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával állítja színpadra Victor Frankenstein, a
teremtő és Teremtménye történetét. Az új változat a szeretet és ragaszkodás, a
beilleszkedés és kitaszítottság, a teremtő és teremtmény viszonyát, valamint az ember
mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra.

Az előadás látványvilágának meghatározó eleme egy monumentális vitorláshajó, ami a
Vígszínház 130 éves történetének egyik legkomplexebb díszlete. A Frankenstein – A
modern Prométheusz február 21-től látható a Vígszínházban, a főbb szerepekben többek
között Orosz Ákos, ifj. Vidnyánszky Attila, Medveczky Balázs és Nagy-Kálózy Eszter lép
színpadra.

Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: élővé teszi az élettelent. Évek megszállott
munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de a kísérlet
végeredménye elborzasztja. Ebben a pillanatban bevégeztetett: neki is és teremtményének
is. Frankenstein menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság,
a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra
ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Meg akarja
érteni, hogy Frankenstein miért fordult el tőle és miért hagyta védtelenül magára őt. A teljes
elmagányosodástól tartva egy társra vágyik csupán, de Frankenstein ezt is megtagadja tőle.
Ebben a pillanatban bevégeztetett teremtőnek és teremtményének is: a bosszú hajtja őket,
az eddig üldözöttből üldöző válik, a teremtő pedig el akarja pusztítani saját alkotását.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein vagy a modern Prométheusz című
regényét, amelyet azóta számtalan színházi és filmes adaptációban dolgoztak föl, utóbbit
elsősorban a horror műfajában. A Teremtmény embersége és tragédiája, a félelmetes
szörnyeteggé váló filmes átalakulásai során azonban gyakran feledésbe merül. Pedig Mary
Shelley regényének előszavában leszögezi: „Az esemény, amelyből e történet az érdekességét
meríti, mentes a puszta kísértet- és boszorkányhistóriák hátrányaitól. (…) Arra törekedtem
tehát, hogy megőrizzem az emberi természet alkotóelemeinek hitelét, de nem haboztam
megújítani ezek egymáshoz való viszonyát.”

Az empátia és az emberségesség, amely Shelley regényének középpontjában áll, Garai Judit
dramaturg és Hegymegi Máté rendező színpadi adaptációjában is megjelenik. Az új szöveg
elkészítését nagy mértékben befolyásolta és átszövi egy koncepciózus színházi formanyelv: a
szöveg, a zene, a színészi játék és a látvány komplex jelenléte és hatása. „A Frankenstein
története az egyetem óta foglalkoztat. Rengeteg feldolgozás készült már belőle, nem
véletlen, hiszen számtalan rétege van a teremtmény és teremtő viszony gondolatkörének.
Minket elsősorban az érdekelt, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember létrehozzon valamit,
mintegy alkotást szignózza, majd hátat fordítson neki és magára hagyja. Körbe akartuk járni
azt is, hogy egy ilyen tett milyen érzéseket vált ki az adott szereplőkből és milyen
következményekkel járhat. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy az idősíkokat rendhagyó
módon kezeljük, azaz a múlt eseményeit és emlékképeit egymásba folyatjuk a jelen idejű                                            elmeséléssel és a jelen történéseivel. Nálunk a hajó, azon túl, hogy ez a központi díszletelem,
egyfajta allegóriaként is szolgál, mint Prométheusz történetében a szikla, ami egyszerre
szimbolizálja a büntetést és az elhallgatott titkokat, s amihez minden szereplőnek van
valamilyen viszonya” – emeli ki az előadás rendezője, Hegymegi Máté.
„Ez egy újszerű adaptáció, ami másfajta fénytörésbe helyezi ezt a történetet, miközben hű
marad az eredeti regényben olvasható eseményekhez. Frankenstein számomra nagyon-
nagyon emberi, a gőgjével, önhittségével, kételyeivel, félelmeivel és tehetségével együtt.
Űzi, hajszolja valami, és ebből az űzöttségből fakadóan nem jó döntéseket hoz. Nem a
legmegfelelőbb irányba csatornázza be a tehetségét, és nem gondolja át előre mit tesz. Ez a
mű a felelősségvállalásról, az egóról, a céltudatosságról is szól. Olyan dologról, amikkel nap,
mint nap találkozunk. Ezért talán tanmeseként is fel lehet fogni, nem csak
teremtéstörténetként vagy rémtörténetként. Az előadásunk nagyon fontos eleme a hajó,
ami nemcsak azért izgalmas, mert vizuálisan gyönyörű képeket lehet komponálni vele,
hanem attól is, mert nekünk színészeknek rendkívül inspiráló. A tér, amiben játsszunk mindig
alakítja, tereli a játékmódunkat, stílusunkat, gondolkodásunkat egy-egy adott
próbafolyamatban.” – teszi hozzá a Frankensteint alakító Orosz Ákos.
Victor Frankenstein nem pusztán teremt, hanem egy érzékeny és gondolkodó lényt teremt.
„Hegymegi Máté mérnöki pontossággal építette fel a próbafolyamatot: tiszta ívet rajzolt,
mint egy forgatáson, beállításról beállításra vezetett bennünket. A részletes elemzés mellett
erős atmoszférát és vizuálisan markáns formát teremtett – olyan teret, amiben összetett
figurákat, nehéz szövegeket fegyelmezetten, érzékenyen kell átadni. Ez komoly színészi
feladat mindannyiunknak. Máté és Judit értelmezésében a Teremtmény szerencsére nem
szörny. Nem idegen lény, hanem rokona mindazoknak, akiket elhagytak, akiket félredobtak,
akik magukra maradtak. Párhuzamokat találhatunk nagyban is arról, hogy éppen mit vagy kit
teremt a világ, de a mi történetünk mindannyiunk által ismert fájdalmakat nagyít fel. A
Teremtmény is csak ember szeretne lenni, és attól fogva tartja magát embernek, hogy nincs
egyedül. Szerintem ez gyönyörű.” – meséli ifj. Vidnyánszky Attila.

A Frankenstein – A modern Prométheusz február 21-től látható a Vígszínházban. Az
előadásban – melynek díszlettervezője Fekete Anna, jelmeztervezője Kálmán Eszter –, Orosz
Ákos, ifj. Vidnyánszky Attila, Medveczky Balázs, Radnay Csilla, Méhes László, Horváth
Szabolcs, Varga-Járó Sára, Gál Réka Ágota, Nagy-Kálózy Eszter, Zoltán Áron, Szántó Balázs,
Bölkény Balázs, Molnár András, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul lép színpadra.

Frankenstein olvasópróba: https://www.youtube.com/watch?v=Vd8Vf93knhY
Hajóépítés: https://www.facebook.com/reel/2342827042895976
További információ:
https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/frankenstein_a_modern_prometheusz
Frankenstein – A modern Prométheusz teremtéstörténet

Mary Shelley regénye alapján a darabot írta:
Garai Judit, Hegymegi Máté
Victor Frankenstein: Orosz Ákos
Teremtmény: ifj. Vidnyánszky Attila
Robert Walton kapitány: Medveczky Balázs
Elizabeth Lavenza: Radnay Csilla
Alphonse Frankenstein: Méhes László
Henry Clerval: Horváth Szabolcs
Justine Moritz: Varga-Járó Sára
William Frankenstein: Gál Réka Ágota m.v.
Waldman professzor | Bíró: Nagy-Kálózy Eszter
Walton legénysége
Percy – Elsőtiszt: Zoltán Áron
Doki – Fedélzetmester: Szántó Balázs
Atya – Navigátor: Bölkény Balázs
Csendes – Dokus: Molnár András m.v.
Toby – Rádiós: Laczkó Bálint e.h.
Rookie – Hajósinas: Steenhuis Raul e.h.
Díszlettervező: Fekete Anna
Jelmeztervező: Kálmán Eszter
Dramaturg: Garai Judit
Sound designer: Keresztes Gábor
Kórusmű: Tarr Bernadett
Videótervező: Ujvári Bors
Videótervező-asszisztens: Guzmics Gergely
Világítástervező: Friedrich Gergely
Jelnyelvi koordinátor: Widder Kristóf
Operatőr: Molnár András
Díszlettervező-hospitáns: Lonkai Lilla
Dramaturg konzulens: Róbert Júlia
Szobrász-prosthetic: Gergely-Farnos Lilla
Jelmezkivitelező: Bati Nikoletta
Ügyelő: Wiesmeyer Erik, Röthler Balázs
Súgó: Szarvas Éva
Rendezőasszisztens: Molnár Kata
Rendező: Hegymegi Máté

Az előadást 16 éven felüli nézőknek ajánljuk!

Egy hazai klasszikus új élete a Magyar Színház színpadán

Nosztalgia, felszabadult humor és közös nevetés töltötte meg a Magyar Színház nézőterét február 6-án: az Indul a bakterház premierje egyszerre kínált menekülést a digitális hétköznapokból és visszatérést egy egyszerűbb, emberközelibb világba. A társulat energikus játéka, az ikonikus figurák új életre keltése és az alkotók közös lendülete egy olyan előadás ígéretét hordozza, amely hosszú távon is biztos pont lehet a budapesti színházi palettán.

2026. február 6-án este a Magyar Színház színpadán az Indul a bakterház premierjével a közönség egy időutazásban vehetett részt. A főváros digitális kavalkádjából egy vidéki tanya hangulatába csöppentünk, ahol a karakterek humorral elevenítették meg a múltat. Csankó Zoltán a Bakter szerepében hozta a maga természetes profizmusát, míg Kubik Anna a Banya karakterével energiát és átélést vitt a színpadra. Beleznay Péter Bendegúz szerepében ékes tájszólásával a magyar vidék hangulatát idézte, míg az Újvidékről érkezett vendégművész, Szabó Regina a régimódi pajkos szerelmet jelenítette meg. Mészáros Árpád Zsolt prózában is a tőle megszokott humorral szórakoztatott, a szürreális Sanyi, a ló pedig csak fokozta a derűt. Ez a darab pont azért működik, mert kiszakítja a nézőt a mindennapi digitális áramból, visszavisz egy olyan világba, ahol a tejköpülés a napi szenzáció. A társulat tisztességesen odatette magát, a közönség mindezt vastapssal honorálta. Ez a történet, a film és a regény öröksége mellett, ma is megállja a helyét: egy emlékeztető arra, hogy néha a legnagyobb kincs, ha egyszerűen nevetünk. Reméljük, még sokáig nevethetünk ezen a klasszikuson.

Az igazgatói beszédben Nagy Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Indul a bakterház nem egyszerűen egy ismert történet újabb feldolgozása, hanem valódi magyar klasszikus: olyan mű, amely generációkat köt össze, amelynek mondatait, figuráit mindenki ismeri, és amely ma is élő módon képes megszólítani a közönséget. Párhuzamot vont a világhírű klasszikusokkal, hangsúlyozva, hogy ez az előadás nem múzeumi darab, hanem „itt és most” működő, eleven színház. Kiemelte, mennyire fontos számára, hogy a társulat egységként dolgozott, minden alkotó és közreműködő szívvel-lélekkel vett részt a munkában, és meggyőződését fejezte ki, hogy olyan produkció született, amely hosszú távon is életképes marad a repertoáron. Beszédében külön megköszönte az alkotók és a színészek odaadását, hangsúlyozva: ritka, amikor egy előadás ennyire tiszta energiával és közös akarattal jön létre, úgy fogalmazott, bízik benne, hogy ez a bakterházi világ még évekig ad majd örömöt, nevetést és valódi kikapcsolódást a nézőknek.

Eperjes Károly rendező a premier utáni beszédében elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az előadás még csak most, a bemutató pillanatában van igazán „születőben”, a vígjáték műfajából fakadóan az igazi erejét a sok közös játék, a felszabadult energia és a közönséggel kialakuló élő kapcsolat fogja megadni. Hangsúlyozta: a komédiát nem lehet félgőzzel játszani, ahhoz bátorság, tempó és egymásra figyelő társulat kell, és pontosan ezt látta most a színpadon. Megköszönte az alkotóknak és a színészeknek a munkát, külön kiemelve, hogy akkor válik igazán erőssé az előadás, ha a társulat nem „elengedi”, hanem estéről estére tovább építi, finomítja, gyorsítja a játékot. Úgy fogalmazott, számára az igazi öröm az, amikor egy produkció nem megáll a premiernél, hanem minden alkalommal új energiákkal telítődik, és egyre tisztábban közvetíti azt az egyszerű, emberi örömöt, amiért a nézők beülnek a színházba: a nevetést, az együttlétet és a közös élményt.

Bővebben az előadásról, jegyek: https://magyarszinhaz.hu/programok/indul-a-bakterhaz/ 

Párizsban Adél (Török-Illyés Orsolya) nem kívánt terhességgel néz szembe. Budapesten Nóra (Sipos Vera) titkolja, hogy férjével gyermeket akarnak örökbe fogadni. Berlinben Becky (Székely Rozi) szembesíti családját azzal, hogy egyedülálló anya lesz. A három, negyven körüli nő élete fordulóponthoz érkezik: mindössze egy nap alatt kell sorsfordító döntéseket hozniuk. Mindegyikük egy-egy személyes problémával küzd - legyen az meddőség, abortusz, vagy gyerekvállalás egyedül. A vélt megoldások azonban csak még több bonyodalomhoz vezetnek. A történet olyan kérdéseket vet fel, mint hogy mennyire szabadok valójában ezek a nők, és hogy képeseke megélni azt az életet, amire igazán vágynak. Vajon a társadalom ítélkezik felettük a döntéseik miatt, vagy a saját maguk által épített korlátok jelentik az igazi akadályt?

A Mambo Maternica Nagy Borbála első nagyjátékfilmje, amely az Nemzeti Filmintézet Inkubátor programja keretében nyert támogatást. A rendező a fiatal magyar filmes generáció ígéretes képviselője, aki Berlinben a Berlinale Talents programban is részt vett. Filmje érzékenyen, mégis bátor hangon nyúl az anyaság, a gyerektelenség és a társadalmi elvárások közötti feszültséghez. A történet három nő egy napját követi végig, akik döntéshelyzet elé kerülnek: abortusz, lombikprogram és örökbefogadás közül választanak. A film felhívja a figyelmet, hogy nincs rossz döntés: minden út érvényes és tiszteletre méltó. A Mambo Maternica egyszerre tabudöntögető, közönséget megszólító és közösségteremtő filmalkotás.

MIÉRT AKTUÁLIS A TÉMA EURÓPÁBAN? Az anyaság, a gyermektelenség és a női döntések szabadsága ma Európa egyik legtöbbet vitatott területe. A reproduktív jogok, a családmodellek változása és a nők testi–lelki autonómiája politikai, kulturális és társadalmi kérdéssé vált. A Mambo Maternica ezekre a dilemmákra reflektál három különböző nő történetén keresztül, miközben azt üzeni: nincs univerzálisan jó döntés, csak személyes igazságok és érvényes életutak. A film így nemcsak hazai, hanem szélesebb európai párbeszédbe is illeszkedik, ahol a nők döntései és jogai mindennapi viták alakítói.

KINEK SZÓL? A film több szinten rezonál a nézőkkel. Szól azoknak a nőknek, akik saját életükben találkoznak az anyaság vagy gyermektelenség dilemmájával, de ugyanúgy a férfiaknak, akik szeretnék megérteni a női tapasztalat finom rétegeit. Megszólítja a városi, kulturálisan érzékeny közönséget, a szerzői filmek követőit, és azokat is, akik számára fontos a társadalmi kérdések árnyalt ábrázolása. A többnyelvű, többvárosos szerkezet miatt a film nemzetközi fesztiválközönség számára is erősen vonzó: egyszerre intim és globális témájú. MILYEN PÁRBESZÉDET INDÍT MEG? A Mambo Maternica arra hív, hogy beszéljünk azokról a kérdésekről, amelyek sokszor kimondatlanok maradnak:– Mennyire a sajátunk a döntés az anyaságról?– Hogyan hatnak ránk a társadalmi elvárások és a testünk változásai?– Milyen bűntudatok, félelmek vagy vágyak formálják ezeket a döntéseket? A film többféle női sorsot mutat meg, de közös üzenete az, hogy nem vagyunk egyedül a dilemmáinkkal. Emberi, érzelmileg árnyalt történetei teret adnak annak, hogy a nézők saját tapasztalataikkal is kapcsolatot találjanak — és ezzel elinduljon egy nyíltabb, őszintébb közösségi párbeszéd.

Mambo Maternica, dráma, magyar–német–francia koprodukció, 2025.  

Rendező: Nagy Borbála Főszereplők: Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera, Székely Rozi

Február 26-ától országosan a magyar mozikban!